Horvátlövő község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 206 fő
Terület: 6.16 km²
Népsűrűség: 33,44 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu Szombathelytől 15 km-re délnyugatra a Pinka partján az osztrák határ mellett fekszik. Határos települések: Vaskeresztes, Pornóapáti.

Horvátlövő látképe északról

Nevének eredete

Neve arra utal, hogy egykor határőrző íjászok faluja volt, nevének előtagját horvát lakosságáról kapta.

Története

A honfoglalás után királyaink a nyugati gyepűk védelmére határőröket telepítettek ide. A 15. században az Erdődy család birtoka. Eredeti lakossága valószínűleg 1532-ben semmisült meg, amikor a Kőszeget ostromló török a környék falvait elpusztította. Helyükre birtokosai délről horvátokat telepítettek a Pinkamentére. Horvátlövőre ekkor 14 horvát családot telepítettek. 1548-ban Thotsiczen néven említik (német: schütze = lövész). Eredetileg valószínűleg Kislövőnek hívták, majd a 16. században Tótlövő, ezután Horvátlövő lett a neve. 1592-ben a Zrínyi család újabb horvát családokat telepített le a faluban. 1613-ban Horvát Sicz alakban említik, ekkor 38 jobbágycsalád élt a településen. 1715-ben a szomszédos Németlövő horvát lakosságát telepítették át ide, az itteni németeket pedig Németlövőre költöztették. Ezután a községben 32 paraszti és 26 zsellérportát számláltak. 1787-ben 293 lakos élt a faluban. A település lakosságából 75 ma is horvát nemzetiségű.

Fényes Elek szerint "Horvát-Schücz, horvát falu, Vas vmegyében, a Pinka völgyében, 314 kath. lak. jó réttel, erdővel. F. u. Erdődy. Ut. p. Szombathely." [1]

Magyarország vármegyéi és városai Vas megyéről szóló kötetében "Horvát-Lő lakosainak száma 418, a kik r. kath. vallásúak. A községet, melynek 58 háza van, vegyesen németek és horvátok lakják. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. Birtokos gróf Erdődy György." [2]

1910-ben 397, túlnyomóan horvát lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A községet a Trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte, a lakosság tiltakozása miatt 1923. január 10-én a környező határmenti községekkel együtt visszacsatolták Magyarországhoz.

Nevezetességei

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, 1796 és 1798 között épült barokk stílusban. Később klasszicista stílusban építették át. Tornya 1836-ban épült, 1864-ben bővítették.

Következő községek

További községek